Amoris laetitia 135.

Ferenc pápa: Amoris laetitia (A szeretet öröme)

Az önmagát feltáró és növekvő szeretet

135. Nem segít egy olyan idilli és tökéletes szeretetről álmodni, melynek nincs szüksége ösztönzésre a növekedéshez. A földi szerelem égi elképzelése elfeledkezik arról, hogy a legjobb még mindig vár ránk, hogy a jó bort az idő érleli. Miként a chilei püspökök rámutattak, “a megtévesztő fogyasztói propaganda által sugallt tökéletes családok nem léteznek. Ezekben a családokban senki sem öregszik, nincs betegség, bánat vagy halál … A fogyasztói propaganda olyan fantáziát mutat be, amelynek semmi köze sincs a valósághoz, amellyel nap mint nap a családok vezetőinek kell szembenéznie.” 137 Sokkal egészségesebb, hogy reálisak legyünk a korlátaink, hibáink és tökéletlenségeink felől, hogy válaszoljunk a meghívásra az együtt növekedésre, a szeretetet éretté tevésére és az egység megerősítésére, bármi történjen is.

135. It is not helpful to dream of an idyllic and perfect love needing no stimulus to grow. A celestial notion of earthly love forgets that the best is yet to come, that fine wine matures with age. As the Bishops of Chile have pointed out, “the perfect families proposed by deceptive consumerist propaganda do not exist. In those families, no one grows old, there is no sickness, sorrow or death… Consumerist propaganda presents a fantasy that has nothing to do with the reality which must daily be faced by the heads of families”.137 It is much healthier to be realistic about our limits, defects and imperfections, and to respond to the call to grow together, to bring love to maturity and to strengthen the union, come what may.

137 chiLean bishops’ conference, La vida y la familia: regalos de Dios para cada uno de nosotros (21 July 2014).

Amoris laetitia 134.

Ferenc pápa: Amoris laetitia (A szeretet öröme)

Az önmagát feltáró és növekvő szeretet

134. Mindez az állandó növekedés folyamatában valósul meg. A szeretet egy nagyon különleges formáját a házasság hivatott megtestesíteni, ahogy Szent Tamás mondta a szeretetről általánosságban. “A felebaráti szeretet” mondja ” természeténél fogva határtalan a növekedésben, mert része annak a végtelen szeretetnek, ami a Szentlélek … az alanya részéről sem lehet rögzített határa, mert ahogy a szeretetet nő, úgy nő a képessége egy még nagyobb növekedésre”. 135 Szent Pál is így imádkozik: “Növeljen benneteket az Úr az egymás iránti szeretetben és a szeretet bőségével árasszon el benneteket” (1 Th 3:12), és ismét “a testvéri szeretetet tekintve … sürgetünk benneteket, szeretteink, hogy gyakoroljátok még és még” (1 Th 4:9-10). Még és még! A házastársi szeretetet nem a feloldhatatlanságának, mint kötelességnek a bemutatása vagy a doktrínák ismételgetése védi meg elsősorban, hanem a támogatása a még erősebbé növekedésben, a kegyelem indíttatása által. A szeretet, ami megszűnik növekedni, veszélyben van. Növekedés csak az Isten kegyelmére adott válaszként a szeretetet állandó tettei által lehetséges. A kedvesség tettei, melyek egyre gyakoribbá, intenzívebbé, nagylelkűbbé, kedvesebbé és vidámabbá válnak. Férjek és feleségek „tudatosan élik meg egységüket, s napról napra, egyre mélyebben tapasztalják meg azt”. 136 Isten szeretetének ajándéka, amely kiárad a házastársakra, szintén egy meghívás a kegyelemben való állandó növekedésre.

134. All this occurs through a process of constant growth. The very special form of love that is marriage is called to embody what Saint Thomas Aquinas said about charity in general. “Charity”, he says, “by its very nature, has no limit to its increase, for it is a participation in that infinite charity which is the Holy Spirit… Nor on the part of the subject can its limit be fixed, because as charity grows, so too does its capacity for an even greater increase”.135 Saint Paul also prays: “May the Lord make you increase and abound in love to one another” (1 Th 3:12), and again, “concerning fraternal love… we urge you, beloved, to do so more and more” (1 Th 4:9-10). More and more! Marital love is not defended primarily by presenting indissolubility as a duty, or by repeating doctrine, but by helping it to grow ever stronger under the impulse of grace. A love that fails to grow is at risk. Growth can only occur if we respond to God’s grace through constant acts of love, acts of kindness that become ever more frequent, in-tense, generous, tender and cheerful. Husbands and wives “become conscious of their unity and experience it more deeply from day to day”. 136 The gift of God’s love poured out upon the spouses is also a summons to constant growth in grace.

135 Summa Theologiae II-II, q. 24, art. 7.
136 Second Vatican Ecumenical Council, Pastoral Constitution on the Church in the Modern World Gaudium et Spes, 48.

Amoris laetitia 133.

Ferenc pápa: Amoris laetitia (A szeretet öröme)

Az önmagát feltáró és növekvő szeretet
133. A házas élet minden vonatkozását egyesíti, és a csaladtagokat az állandó növekedésben segíti a barátság szeretete. Ezt a szeretetet szabadon és bőkezűen kell szavakban és tettekben kifejezni. A családban “három szó használata szükséges. Ismétlem, három szó: ‘Kérlek’, ‘Köszönöm’, ‘Bocsánat ‘. Három lényeges szó!”. 132 Mikor nem hatalmaskodunk a családunkban, s így szólunk: ‘Megkérhetlek?’; mikor nem vagyunk önzők a családunkban, s ki tudjuk mondani: ‘Köszönöm!’; s mikor valamelyikünk rájön, hogy rosszat tett a másiknak a családunkban és képes kimondani: ‘Bocsánat!’; akkor tapasztaljuk meg a békét és örömöt a családunkban.” 133 Ne fukarkodjunk ezen szavak használatával, hanem tartsunk ki az ismételgetésükben nap nap után. Mert
“bizonyos csendek elnyomóak még időnként a családon belül is, férjek és feleségek, szülők és gyermekek, testvérek között is”. 134 Jó szavak jókor kimondva védik meg naponta és ápolják a szeretetet.

A love that reveals itself and increases
133. The love of friendship unifies all aspects
of marital life and helps family members to grow constantly. This love must be freely and gener-ously expressed in words and acts. In the family, “three words need to be used. I want to repeat this! Three words: ‘Please’, ‘Thank you’, ‘Sor-ry’. Three essential words!”.132 “In our families when we are not overbearing and ask: ‘May I?’; in our families when we are not selfish and can say: ‘Thank you!’; and in our families when some-one realizes that he or she did something wrong and is able to say ‘Sorry!’, our family experienc-es peace and joy”.133 Let us not be stingy about using these words, but keep repeating them, day after day. For “certain silences are oppressive, even at times within families, between husbands and wives, between parents and children, among siblings”. 134 The right words, spoken at the right time, daily protect and nurture love.

132 Address to the Pilgrimage of Families during the Year of Faith
(26 October 2013): AAS 105 (2013), 980.

133 Angelus Message (29 December 2013): L’Osservatore Romano, 30-31 December 2013, p. 7.

134 Address to the Pilgrimage of Families during the Year of Faith
(26 October 2013): AAS 105 (2013), 978.